Egyik nap arra lettem figyelmes, hogy Lilla elkezdett sirni. Minden jo anyuka kulonbseget tud tenni a kulonbozo sirasok kozott. Pl. van a fajdalmas siras, az ijedt siras, nyafogos, elkenyeztetett, almos, ...... es meg sorolhatnam. Nos Lilla sirasa nem utalt nagy bajra igy lassan indultam el a megkeresesere. Kicsi viragomat ott leltem a nappali kozepen teljesen beszorulva a krumplifejes vodorbe. Jaj, hogy lehet ilyenkor visszafolytani a nevetest? Sehogy, igy fenykepezogepet kaptam a kezembe es megorokitettem a pillanatot.
Mindenki jol van nalunk. Az osz mar javaban tombol es a fakrol mar lehullottak a levelek. Nem szivesen nezek a nagy hideg elebe. Lilla es Izsi gyorsan nonek, Lilla sokat magyaraz, angolul , de mindent megert magyarul. Probalok hozzajuk mindig magyarul beszelni, hogy ertsek, sok magyar zenet hallgatunk es Lilla most mar egyre jobban elvezi a hosszu mesefilmeket. Kovetkezo magyaros korutankon ismet be kell vasarolni egy parat.
Izsakom edes mint a mez. A szemei egyszeruen elragadoak, sajnos azokat nem tolem, hanem Jaytol orokolte. Hosszu szempillak, csabos tekintet. Nemhiaba vett le ez a kanadai fiu a labamrol annak idejen.
Pusszantas es oleles!
Kati
Well, Lilla one day got stuck. Being a loving, devoted mother I had to take a picture before I saved her. How could I resist not capturing this moment. Jay's has a horrible memory, unfortunately one of my best friend from Hungary, Kriszti reminded me in the last month, that I also have a problem remembering things, so I have decided to take more pictures. At least they will tell the stories to our kids.
:)
No comments:
Post a Comment